2015. január 3., szombat

Murakami Haruki: Norvég erdő

Wikipédia
Filmajánló
Kikötő online
A japán kultúra hazánkban tett térhódításával az animék, horrorfilmek és elektromos kütyük mellett törvényszerűen az irodalom is megvetette a lábát, méghozzá nem is akárki személyében. A világszerte hatalmas rajongótábort magának tudó Murakami Haruki sikersorozatának nyitó kötete, a Norvég erdő, végre magyarul is olvasható.
A Beatles Norwegian Wood című legendás dala köré szövődő történet az élet legfontosabb kérdéseiről szól. A felnőtté válás küszöbén, az egyetemi élet és a legszabadabb évek szerelmei, egyéjszakás kalandjai, a nagy ivászatok, bizonytalan kapcsolatok és érzelmek határán sodródik Vatanabe Toru. Hirtelen két világ között találja magát. Az egyik a lázadó, szókimondó lány, Midori és vele együtt a tokiói nyüzsgés világa. A másik halott barátjának barátnője, Naokó iránt érzett szerelme. Midori a jövő, az élet és továbblépés, Naokó a fájdalmas múlt, a kiotói cédruserdő mélyén megbúvó szanatórium nyugalma. A saját életút végigjárása vagy egy lényegesen könnyebb, sok szempontból szabadabb, csendesebb és boldogabb világ választása előtt áll Toru. Egyszerre akarja megteremteni a kettőt Naokó, de leginkább saját maga számára, amíg rá nem jön ennek lehetetlenségére.
A könyv alcíme: Elrepült a madárka. Mi minden rejtőzhet benne? Az ifjúság elrepült évei, amiket egy halott barát vagy szerelmes elvesztésének fájdalmán túllépni képtelen szereplők pazarolnak hol az emlékeken őrlődve, hol a felejtést megkísérelve féktelen életet élve? Vagy a lány, aki sosem szeretett, elrepül, mert képtelen az elfogadásra?

Sokan tartják e könyvet a Zabhegyező japán változatának. Az elveszett, bizonytalan élethelyzetek, az élvezetek provokatív hajszolásában minden bizonnyal emlékeztet Salinger regényére, de amit neki nem sikerült befejeznie, azt Murakami megteszi. Holden Caulfield nem talál ki sötét világából, Torunak viszont sikerül meghoznia a döntést. Ehhez a segítséget Reiko hozza (visszatérő elem ez Murakaminál) a megoldás kívülről érkezik.
Murakami igazi multikulturális író, japán, de Amerikában él. Egyszerre keveri a távol-keleti kultúrát az európai magasművészettel és az amerikai popkulttal. Nemcsak kultúrköziségében marad többrétegű, az elsőre egyszerűnek tűnő történet néhány lap után bebizonyítja, hogy milyen finom érzékenységgel ír az emlékezés fonaláról, az emberi sebezhetőségről, felnőtté válásról.
Mikor is válik valaki felnőtté? Ha felfogadja a halált és megérti, hogy „a halál nem az élet ellentéte, hanem annak része” és egy új kezdete. A távol-keleti ember tudja ezt, érti és éli. A halál elfogadása, a problémák megoldása, a terhek cipelése és feloldása a szereplők egy részének sikerül a műben, többük viszont saját kezével vet véget életének. Murakami bírál, és utat mutat. Bármilyen egyszerűnek és közhelyesnek hangzik, de a szeretet útját. Csakhogy ez az út mindenkit másfele visz.
A rezdülések finomságával, naturális részletességgel ír minderről Murakami. Páratlan jellemábrázoló erejével önálló, egyszerre valós és misztikus világot mutat be, ahol a mozgalmas, pergő és egymáshoz kapcsolódó pillanatok sűrűjében is úgy érezzük, egy percre megáll az idő. Lassított felvételként a nyugalom árad soraiból még a robogó vonatok ellenére is. 
Egyszerre van jelen az álom, az emlékezés és a valóság Murakami sajátos humorával fűszerezve. Az író világa elvarázsol. Az ember magáénak érzi minden egyes mondatát. Rendkívül olvasmányosan, szellemesen, szórakoztatóan és érzelmesen tud írni az élet bármely kihívásáról. Nemhiába tett szert világhírnévre és különböző rangos irodalmi díjakra. Többször jelölték már Nobel-díjra, és többek között 2006-ban Franz Kafka Irodalmi Díjjal jutalmazták munkásságát. Ezen kívül az is mutatja zsenialitását, hogy már nem csak a rajongói száma nő napról-napra, hanem irodalmi munkásságának követői is akadtak, akik Murakami Harukit tartják mesterüknek.

2014. december 8., hétfő

Dragomán György: Máglya

Jelenkor - ajánlott

"Nagyon vigyáztam, hogy ne legyen túlírva, ne legyen túl szép. Kíméletlenül kellett bánni ezzel az anyaggal, hogy pontos legyen. Mert egy nagyon érzelmes történetet kellett a lehető legkíméletlenebb pontossággal elmesélni úgy, hogy mégse legyen kegyetlen. Halálosan nehéz volt írni, de most, hogy készen van, tényleg boldog vagyok ezzel a könyvvel."

2014. október 22., szerda

Kun Árpád: Boldog Észak


Tarján Tamás, revizoronline.com


A regény főszereplője legalább kilenc nyelven tud, maga a regény „hét nyelven beszél”. Aprócska szerkezeti és stiláris dadogásaitól kicsit el-elfulladva is „hat és félen”. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.

2014. augusztus 9., szombat

Erlend Loe: Fvonk


Erlend Loe hatodik, nem gyerekeknek íródott regénye ez magyarul. Az eddigiek nagy kedvenceim, de hatodjára már nem hat ugyanúgy, s nem is vártam tőle. Viszont sok minden benne van, amiért eddig szerettük: (a központozás terén is) minimalista, mégis iszonyat mélyre ható próza, abszurd helyzetek, szereplők és humor, kemény társadalomkritika és alapos emberismeret. Ugyanakkor a Fvonk bizonyos tekintetben az eddigi legbizarrabb regénye, és ez nagy szó – bár nem feltétlenül jó értelemben.

2014. május 8., csütörtök

Spiró György: Feleségverseny

Galamb Zoltán, ekultura.hu

Az emberi állapotot nem egy részletén át leírni, bemutatni, elemezni igyekvő, hanem azt továbbgondoló műfajok közül egyértelműen a szatíra a leghatásosabb.

Ugyan a sci-fi és az utópia nem-világa szintén a túlzáson és a sarkításon alapul, a szatíra majdnem-világának túlzása és sarkítása kegyetlenebbül közvetlen, hiszen a tér- és/vagy időbeli távolítás helyett a humort használja – többnyire figyelmeztető – kritikájának leplezésére, tompítására.

2014. február 16., vasárnap

Fehér Béla: Kossuth kifli

Ló vontatta gyászhintó „üldöz” egy postakocsit Pozsonytól Debrecenig 1849 májusában az Osztrák–Magyar Monarchia katonáktól, felkelőktől hemzsegő vidékein. A mit sem sejtő üldözöttek és az üldözők útjai a néhány nap alatt többször keresztezik egymást, de végül csak a regény utolsó lapjain találkoznak, hogy történetük tragikus fordulatot vegyen – már ha létezne a tragikum ebben a regényben, mely humorba ágyaz, súlytalanná tesz komoly és komolytalan dolgokat egyaránt. A rendkívül olvasmányos könyv jellemzője ugyanis az a könnyedség, mely abból fakad, hogy sohasem veszi magát komolyan. Középpontjában nem valamiféle „mondanivaló” áll, sokkal inkább a játék, a mozgás, a lendületbe hozott, meglódult és láthatóan nehezen megzabolázható fantázia, mely a nyelvezetben és a történetszövésben is óriási szerephez jut.

2013. december 28., szombat

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Wikipedia

A Karácsonyi ének (eredetileg angolul A Christmas Carol) Charles Dickens angol író klasszikus regénye. Dickens 1843-ban írta a művet, ami megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet főszereplője Ebenezer Scrooge, az uzsorás, fösvény, lelketlen milliomos, aki utál minden szépet és jót sőt a karácsonyi ünnepeket és annak készülődését egyenesen gyűlöli. Egy karácsony éjjelen három szellem látogatja meg egymás után. Az első, az elmúlt karácsony szelleme Scrooge gyermekkorát idézi fel, elmúlt karácsonyait, és egyben megmutatja azokat az eseményeket, amik Scrooge jellemének kialakulásához vezettek. A jelen karácsony szelleme megmutatja neki unokaöccse, Fred és alkalmazottja, Bob Cratchit otthonát. Cratchit szegény ember, kevés a fizetése, nincs pénze mozgássérült kisfia, Tim kezeltetésére sem. Scrooge sajnálni kezdi a kisfiút. A harmadik, a jövő karácsony szelleme megmutatja Scrooge-nak, milyen lesz a jövő, ha nem változtat viselkedésén. Ez a szellem a legfélelmetesebb, külseje a „nagy kaszást” idézi fel. A szellem megmutat Scrooge-nak egy letakart halottat, akiről senkinek nincs egy kedves szava és akinek a halálán mindenki örvendezik, és azt is megmutatja, hogy a kis Tim meghalt kezeletlen betegsége miatt, és családja gyászolja. Ezután Scrooge látja a saját sírját is, és ráébred, hogy a halott, akit senki nem szeretett, ő maga. Scrooge megváltozik az átélt élmény hatására, kedves, jólelkű emberré válik. Tim sem hal meg, mert Scrooge fizeti a gyógykezelését.

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Scrooge jellegzetes lenéző mondását, a "Bah, humbug"-ot számos filmbenkiparodizálják. Mint a Shrekből az angyalban mondja Szamár Shrekre, hogy Ebenezer Shrek, mert Shrek nem szereti a karácsonyt, Shrek pedig elkiáltja magát: „And a Bah, humbug to you!” (Neked pedig Bah humbugot!)
  • A Kacsamesék főszereplője, Dagobert bácsi eredeti nevét – Scrooge McDuck – ebből a regényből kapta. A regénynek létezik feldolgozása a kacsamesék szereplőivel is.
  • 2009-ben a regény kapott egy mozivásznon vetített animációs filmfeldolgozást, melyet Robert Zemeckis rendezett, a fösvény Scrooge-ot pedig Jim Carrey alakítja.
  • A regény ifjúsági változata 2009-ben Nógrádi Gergely Klasszikusok újramesélve sorozatában is megjelent a Twist Olivér című regénnyel egy kötetben.[4]